Hírek : Több kell, ennyi nem elég |
Több kell, ennyi nem elég
2006.03.28. 12:33
Amilyen jól indult a tavaszi szezon a ZTE FC labdarúgócsapata számára, ehhez képest most kevésbé lehetnek derűlátók a zalai csapat hívei.
Azt viszont gyorsan szögezzük le, szó sincs bármiféle vészhangulatról, sőt, továbbra is veretlen a ZTE FC, csakhogy jó néhány ponttal kevesebbet gyűjtött a reméltnél. A legutóbbi három találkozóján mindannyiszor döntetlent ért el a ZTE FC, s noha korábban a Sopron és az FTC ellen is 2-2-re végzett, szombaton már nem sikerült betalálnia a kapuba. A Budapest Honvéd ugyanis rendkívül taktikus játékkal, szó szerint kivédekezve hatástalanított mindenfajta hazai próbálkozást, márpedig ennél többet várt a publikum. Főleg hazai pályán és főleg a Honvéd ellen, hiszen egy olyan csapatról van szó, amely nélkülözi - úgymond - a nagy neveket, s gyakorlatilag jó középcsapatnak nevezhető.
Hogy mi volt a gond? A mérkőzés után Sebők Józsefet kérdeztük, aki félig-meddig visszautalt az FTC elleni találkozójukra is.
- Sajnos folytatódott az a sorozatunk, hogy a felállt védelemmel nem tudtunk mit kezdeni. Ráadásul fáradtan is mozogtunk, aminek az okát magam sem értem - vélekedett a középpályás.
Érdekes, amit Sebők József említett, vagyis a felállt védelem elleni játékról. Méghozzá azért, mert maga Szentes Lázár vezetőedző nyilatkozta a mérkőzés előtt: tisztában vannak avval, hogy a Honvéd főként a védekezőjátékot fogja erőltetni. Ehhez képest semmi meglepővel nem állt elő a Honvéd... Kétségtelen, hogy az őszihez képest stabilizálódott a kék-fehérek védekezőjátéka (örülni is kell neki), azonban a támadójáték terén korántsem valósult meg az az áttörés, mint amit várni lehetett. Nem érzékelhető sem a középpályán, sem a támadóknál az a dinamizmus, ami szükséges ahhoz, hogy állandó veszélyt tudjon kialakítani a ZTE az ellenfél kapuja előtt. Mindezt sokkal közérthetőbben is meg lehet fogalmazni: állófutballal, ennyire pontatlanul játszva képtelenség is jobb játékkal előállni. A mérkőzés utáni füttyszón pedig senbki ne csodálkozzon senki: se játékos, se edző, se vezető.
Annyi haszna persze mindenképpen van ennek is, hogy látni lehet, mi az, amiben sürgősen előre kell lépni.
S van még valami. A sajtótájékoztatóknak az a legfőbb erényük, hogy praktikusak, s talán az élet is túllépett már azon, hogy az öltözőfolyosón, a nagy jövés-menés közepette kelljen az edzőket megszólaltatni. A legfőbb probléma az időzítéssel van. Két hete a Sopron ellen például a klub marketingfelelőse - ráadásul egy udvarias levél formájában, azaz írásba is adva - a sajtó munkatársait 17 órára hívta az összejövetelre. Mi ott voltunk, az ellenfél edzője is, Szentes Lázár viszont 10 perccel később érkezett, mondván, ő úgy tudja, 17.10-kor kezdődik a tájékoztató. A félreértést, illetve az apró malőrt szerintünk ott és akkor tisztáztuk. A mostani sajtótájékoztatót viszont már óra tizenötre (19.15), vagyis fél órával a lefújás utánra időzítették, ami abszolút nem életszerű. A mi munkánk (a „mi“ értelemszerűen mindazon újságírót jelenti, aki tudósít a mérkőzésről) ugyanis döntőrészt a lefújás után kezdődik, amikor a nyilatkozatokkal áll össze a beszámoló egésze, amelynek ráadásul még el is kell készülnie. Éppen egy hete érkezett hozzánk a kérdés: mikor lenne a legideálisabb ez az időpont. Szerintünk negyedórával a lefújás után bőségesen elegendő az idő, hogy mindenki odaérjen. Ehhez képest, ugye... S mit számít az a 15 perc? Sokat, főleg most, hogy később kezdődnek a mérkőzések, egyre közeledve a lapzártákhoz.
Persze mondhatják erre: legyen ez a mi problémánk. Igen, ez is lehet egyfajta megközelítés. Ám szerintünk legalább annyira hibás, mint az a sokszor elhangzó vélemény: örüljenek, hogy a jelenlegi magyar futballról még most is ennyit írnak az újságok...Az igazi verseny most kezdődik, hiszen az elhullajtott pontokat is már pótolni kell.
|