A kezdésnél kellemetlen, hűvös, szeles, esős idő fogadta a csapatokat. Az utóbbi hetek eredménytelensége és a mostoha időjárás is oka volt, hogy a lelátók bizony foghíjasak voltak.

A zalaiak kezdtek jobban és a 9. percben már előnyhöz is jutottak. Sebők József egy pontrúgásnál Kocsárdi Gergely elé gurította a játékszert, a védő pedig bár előbb még lepattanóra várt - gyorsan reagált és 23 méterről, jobbal óriási gólt lőtt a bal felső sarokba, 1-0. Nem sokkal később Balog labdájával Andorka került ziccerbe, de hibázott.

A másik oldalon a vendégek egyenlíthettek volna: Egressy nagyszerű labdáját Mogyoródi 6 méterről kis híján a hálóba juttatta, de Kozmér a gólvonalról kikotorta a labdát, amit aztán Tisza 4 méterről a felső lécre vágott. Nagy ziccer volt, s a vendégek azt is vitatták, hogy a labda túljutott a gólvonalon. A reklamációban talán lehet némi igazság, de a szabályok értelmében a gólhoz teljes terjedelemmel át kell haladnia a játékszernek a gólvonalon, mert ha csak egy centit is érinti, nem számít gólnak. A vasárnapi összefoglalókban egyetlen kameraállás sem bizonyította, hogy a labda bent lett volna a kapuban, így a játékvezető jól döntött, amikor hagyta tovább folyni a játékot. A fél-idő utolsó percében Józsi jó lövése megpattant a vendég védőkön, s végül a jobb alsó sarokban kötött ki, 2-0.

Szünet után a kétgólos hazai előny csaknem egyre csökkent, mert Egressy nagyszerű csel után jól adott középre, de a gólra éhes Tisza elől Varga Zoltán nagy bravúrral tisztáztott. A másik oldalon Gáspár és Máté bizonytalankodott, Andorka azonban határozott volt: elvette tőlük a labdát, s meg sem állt a kapuig, 14 méterről jobbal, elegánsan az elvetődő kapus fölött a léc alá emelt, 3-0. Úgy nézett ki, eldőlt a meccs, de ezt csak a kívülállók gondolhatták, nem a mérkőző felek! Előbb Tisza, majd Egressy is a kapuba talált a vendégek közül, s újra nyílt lett a találkozó. A zalaiaknak volt okuk izgulniuk, mert a hajrában két újabb nagy helyzetet is elpuskáztak a diósgyőriek, akik a 88. percben 10 emberre fogyatkoztak: a jól játszó Tiszát a bíró egy megjegyzésért kiállította. A meccs után a vendégek erről annyit mondtak: a csatár nem a játékvezetőt, hanem egyik csapattársát szidta.

Simának induló mérkőzésen a ZTE nagy csatában itthon tartotta a három pontot, s hosszú szünet után - megérdemelten- ismét nyert.

Gellei Imre: „Kiszenvedtük a győzelmet. Ezzel azonban a történelemkönyvek már nem foglalkoznak. A hibákat javítani kell, s örülni a három pontnak.“ Gálhidi György: „Úgy érezm 1-0-nál Mogyoródi lövése túljutott a gólvonalon, Tiszát pedig nem kellett volna kiállítania a bírónak. A Zete a döntő pillanatokban higgadtabb volt, s ez három pontot ért nekik. “