Tartalékosan állt ki a ZTE együttese, hiszen sérülések és eltiltások miatt alaposan megfogyatkozott a kerete. Az viszont mégis csak tény, hogy noha a kispadon szinte valóban csak ifjúsági korú játékosok ültek, ám a pályára lépők így is valamennyien kipróbált labdarúgók, vagy légiósok. Már az első percektől kezdve egyértelművé lett, hogy a ZTE a biztonságra, semmint a támadásokra fekteti a hangsúlyt, így a Győr támadólag léphetett fel. A kék-fehérek védelme bőszen „takarított“, bár korántsem vezetett huszáros rohamokat az ETO. A zalai csapat kétszer jutott el lőtávolon belülre: egyszer Sabo pepecselt el egy jó ütemű átadást, majd Szpaszojevic szépen fordult le védőjéről, de erős lövését a kapus fogta. Mindebből unalmas, eseménytelen első félidő kerekedett, a 37. percben mégis gól esett: Peric jobb oldali szögletéből Kenesei 8 méterről fejelt a kapuba, 1-0.

A második félidőre jóval bátrabb játékkal állt elő a ZTE, ami mozgalmasabbá tette a találkozót is. A Győr annak ellenére, hogy többet birtokolta a labdát, túl sokat nem mutatott, ám az kétségtelen, hogy így is a hazaiak voltak a veszélyesebbek. Amire zalai oldalon nem lehetett panasz, az a küzdőszellem. Csakhogy eközben képtelenek voltak a ZTE játékosai huzamosabb ideig megtartani a labdákat, így általában két három átadás után az ellenfél rendre visszaszerezte azt. Kenesei pontrúgásai rendre veszélyt jelentettek, a 60. percben például szabadrúgásból a kapufát találta el, majd később is, beívelései rendre megtalálták a társakat. A 80. percben góllá érett az ETO-fölény: Kenesei jobbról szabadrúgásból kanyarított a kapu elé, Priskin már-már bántóan árván maradt és 8 méterről a jobb felső sarokba fejelt, 2-0. Itt már eldőlt minden, így csak szépségtapasz lehet: a 87. percben Bojovic bal oldali beadását Djorovic elővetődve fejelte a kapuba, 2-1.

A mérkőzéssel kapcsolatban mindössze két lényeges megállapítás tehető. Az egyik: a Győr simán, nem is jól játszva, megérdemelten nyert. A másik: a ZTE ezzel a megfogyatkozott kerettel sem szenvedett katasztrofálisabb vereséget, mint előtte az MTK, vagy szerdán a Sopron ellen, amikor a most hiányzókat is soraiban tudta. Minden más tényleg csak körítés lehetne. Dajka László tehát nincs könnyű helyzetben, de tegyük is hozzá gyorsan: a negatív széria cseppet sem csak az ő „sara“... Fotó: Szabó GáborA kék-fehérben játszó ZTE FC együttese erősen tartalékos volt a Rába-parti találkozón. A hazaiak végül otthon tartották a 3 pontotJEGYZ#167ŐKÖNYV Győri ETO FC-ZTE FC 2-1 (1-0) Győr, 1200 néző. Jv.: Saskőy (Székely, Heibl).

Győr: Stevanovic 0 - Regedei 6, Stark 6, Jäkl 5 - Peric 6 (Zsók -, 73. p.), Horváth R. 5, Lendvai 6, Vincze O. 6, Tóth 5 (Makra -, 80. p.) - Bajzát 5 (Priskin 6, 46. p.), Kenesei 7. Szakmai igazgató: Reszeli Soós István.

ZTE: Varga 6 - Kozmér 5, Csóka 5, László A. 5, Bojovics 5 - Djorovics 5, Balog 5, Sabo 4 (Simonfalvi -, 87. p.), Józsi 5 - Szpaszojevic 4, Szpalevic 4 (Montvai 4, 46.p.). Vezetőedző: Dajka László.

Gólszerzők: Kenesei (37.), Priskin (80.), illetve Djorovic (87.).

Sárga lap: Jakl az 5., Horváth R. a 35., illetve Balog a 28., Kozmér a 38., Bojovics a 70. percben. Reszeli Soós István: „Időnként jól játszottunk, bár ha valamivel még gyorsabbak vagyunk, még veszélyesebbek lehettünk volna. Úgy gondolom, hogy így is megérdemelt a sikerünk.“ Dajka László: „Olyan mérkőzés volt, melyen szervezetten játszottunk, de két pontrúgás után kaptunk gólokat, így a Győr otthon tartotta a három pontot.“