Ezt a Honvéd olasz edzője is alátámasztotta, kiemelte: egy kis szerencsénk is volt.

A mezőnyfölénnyel nem sokat lehet kezdeni, ez bebizonyosodott szombaton is. Néhány egyéni hiba megpecsételte a zalaiak sorsát és kínos vereség lett a dolog vége. Dajka László, a Zete trénere hétfőn a történtekről a következőket mondta:

- Nincsenek könnyű napjaim, de a futballban benne van a vereség, ez persze nem jelenti azt, hogy a 0-4-es meccsen simán túl lehet lépni. Amikor sorozatban nyertünk, akkor sem ünnepeltünk, s most a vereség után sem rendezünk halotti tort, ám alaposan át kell beszélni a történteket. - jelentette ki a Kispest sokszoros bajnokcsapatának válogatott futballistájából lett tréner. - A meccs elején Szpalevics kihagyott egy nagy ziccert. Egészen más lett volna, ha nálunk van az előny. Az 1-0-ás kispesti vezetés után ismét voltak helyzeteink, ezek is kimaradtak. Néhányan mintha fejben feladták volna a 2-0-ás hazai előny után, s ez a vesztünket okozta.

- Mintha nem lenne vezéregyénisége a csapatnak.

- Sajnos így van. Több jó játékosa is van a gárdának, de aki belül összekapná a társaságot, olyan ezen a meccsen nem volt. Azon is kesereghetünk, hogy a csatáraink egyenlőre adósak a góllal.

- Miért cserélte le már félidőben Józsi Györgyöt és Koplárovics Bélát?

- Elégedetlen voltam a teljesítményükkel. Mindkét fiatalember rendkívül tehetséges, de ennél többet kell nyújtani. Józsi igaz karmester lehet az adottságai alapján, ám a kapura sokkal veszélyesebbnek kell lennie, nem elég szezononként néhány szabadrúgás góllal megelégednie. Játszik ő még ennél sokkal jobban is. Koplároviccsal is hasonló a helyzet. Sokat beszélgetek vele, úgy tűnik, mintha önbizalom hiánya lenne. Nem értem, mert már sokszor bizonyította, hogy többre hivatott, talán jobban oda kellene figyelnie. Gondolom a kérdése nem véletlen, hiszen a cserék nem váltották be a hozzájuk fűzőtt reményeket. Nagy és Djorovics is csak rövid ideig futballozott jól, később nagyon elszürkültek. Kielemezzük a meccset, s a hibák mellett nem mehetünk el szó nélkül. Nincs időnk a kesergésre, mert szerdán Törökbálinton Magyar Kupa meccset játszunk, szombaton pedig a Pápával bajnoki találkozón mérjük össze tudásunkat. Szeretnénk kiköszörülni a csorbát, ezzel persze nem teszünk mindent jóvá, de újra azt a csapatot akarom a pályán látni, amelyik az előző hetekben az elsőtől az utolsó percig fogcsikorgatva küzdött. A vereség ellenére is azt mondom, nem akarunk megállni a középszerűsénél dolgozni kell és ennek meg lesz az eredménye. Ne feledjük, a nyáron alaposan átalakult a keret, a csapatépítéshez pedig időre és türelemre van szükség.