A szombaton lejátszott Lombard FC Pápa elleni ötgólos siker után az a körülmény, hogy az ellenfél miért játszott ennyire visszafogottan, gondoljuk, nem a ZTE gondja.

S rögtön térjünk is rá, miért hozakodunk elő mindezzel.

Dajka László, a kék-fehérek szakvezetője rögtön a találkozó utáni nyilatkozatában igyekezett kihangsúlyozni: nem szeretnék túlértékelni ezt az öt-nullát. Alighanem, egyet kell értenünk vele. Kiindulva abból, hogy valóban gyenge ellenfelet kapott szombaton a ZTE, továbbá: a neheze is most jön. Azokra az ellenfelekre gondolunk (szombaton például az FC Fehérvár), melyek komolyabb szerepet játszhatnak a bajnokság során az eddigi ellenfeleknél. Érdemes tehát kellően szerénynek maradni, de az álszerénység is hiba lenne: nem biztos, hogy a szombaton látott Pápát a mezőny minden tagja hasonlóképpen, öt góllal verte volna.

Nem kívánjuk túlértékelni, de a sor élére Radu Sabo kívánkozik, aki kiválóan futballozott. Az emberben akaratlanul is felötlik: miért van az, ha Sabo pályára lép, általában történik vele valami... A most már hatodik szezonját Egerszegen töltő csatárt hol folyamatosan „jegelték“a kispadon a mindenkori ZTE-edzők, hol már lemondtak róla (gyenge az erőnléte, satöbbi...), mégis úgy tűnik, hogy Sabo egyszerűen tud futballozni. Márpedig mi számít, hogyha nem ez? Futni, rakkolni (ez sem hátrány!) sokan tudnak, játszani viszont már jóval kevesebben. Radu Sabo ettől persze még nem lesz fiatalabb, s akad majd gyenge napja is. Mégis, ha visszagondolunk eddigi egerszegi pályafutására, még mindig jóval több az emlék a szombatihoz hasonlókról...

Természetesen kellettek a társak is, így például Montvai dinamikus játéka (érződött rajta, hogy bizonyítani akar) sokat számítottak. No meg Sebők Vilmos két találata. A Tatabánya elleni találkozó után (akkor is két 11-est értékesített) nyilatkozta nekünk Sebők: életében egyszer hibázott büntetőt, s mostanában nem szeretne többször. Úgyhogy tartja magát ehhez...