A zalaiak számára viszont nem sok idő marad a kesergésre, sőt hétfőtől Vasszécsényben készül a társaság a szerdai, FC Sopron elleni hazai Magyar Kupa-mérkőzésre. A magyar futballvalóságot hűen tükrözte a vasárnapi, végül 4-3-as fővárosi győzelemmel végződött találkozó. Az MTK játékát - joggal - dicsérték a mérkőzés után, hiszen valóban attraktívan, szemre is tetszetősen futballozott, s nem utolsósorban korszerűen. A gyors, egyérintős játéka hatásosnak bizonyult, persze nem csak most, hanem már a bajnokság kezdete óta.

Az MTK jobbára fiatal labdarúgókból áll. A néhány rutinos, sokat megélt labdarúgó mellett a csapat zömét 20-22 éves játékosok alkotják, de például a vasárnap két gólig jutó Hrepka Ádám még csak 18. Szinte hallani, amint a kétkedők most felhördülnek: könnyű nekik, Várszegi Gábornak van annyi pénze, hogy áldozzon a fiatalokra is. Valóban, nem mindenhol és nem mindenki működtethet futballakadémiát, ahol kiváló feltételek mellett pallérozódhatnak ezek a fiatalok. A pénz mellett viszont még egy nagyon fontos szempont is szükséges: a szándék. Mert minden ezen múlik. „Nyűgnek“ tekintik, vagy egy hosszú távon csak-csak megtérülő befektetésnek. Évek óta tart a fiatalítási „kísérlet“ például a ZTE-nél is, csakhát a gyakorlatban valahogy mindez nem köszön vissza. Indok pedig mindig akad, miért nem. Csak egy példa: még nem kész játékosok a fiatalok, fejlődniük kell (tavaly Hévízre küldték őket „tanulmányútra“). Ám hogyan is lesz valaki kész játékos? Mondjuk, ha foglalkoznak vele, ha éreztetik, hogy idővel számíthatnak rá, ha eldöntik: márpedig neki is lehetőséget kell adni. Ez az, ami nem csak pénzkérdés. Ezért mondjuk azt: vagy akarják, vagy nem.

S még valami. A bajnokság előtt egyik adatbankban az MTK-ról az alábbi előzetes jóslás látott napvilágot: „a fiatalokra esküsznek, de még nem annyira erős ez a bodajki állomány, hogy magasabb szinten is az élmezőnyhöz tartozzon“. A másik: „a többség rutintalan, még nincs meg a játékosokban a kellő dörzsöltség“. Egyelőre minden másként alakul...

Kissé elkanyarodtunk a vasárnapi találkozótól, de erről is essék szó. Sajnos a ZTE ezen a napon nem volt képes felnőni ahhoz az alkalomhoz, hogy rangadót játszik, méghozzá az ország nyilvánossága előtt. Dajka László vezetőedző munkáját az utóbbi hetekben betegségek és sérülések nehezítették, ami érthetően érezhető volt néhány játékos teljesítményén is. Ettől függetlenül nem gondoljuk, hogy csak annyit lehetett volna kihozni a mérkőzésből, mint amit láttunk. Tompa volt a ZTE játéka, hatalmas védekezési hibáktól terhelten. Mégis, érdekes mérkőzést játszott a két csapat, élvezhetőt, hiszen a negyedik fővárosi találatig még mindig ott volt a lehetőség az újabb egyenlítésre. Az viszont, hogy a kétszeri egalizálás után mindig jött az MTK válasza már nehezen magyarázható.

A ZTE csapata tegnaptól már a szerdai, Egerszegen sorra kerülő FC Sopron elleni Magyar Kupa-mérkőzésre koncentrál. Az együttes hétfőn Vasszécsénybe utazott - függetlenül a vasárnapi mérkőzés eredményétől, hiszen már korábban betervezték - összetartásra és csak szerdán tér vissza. A nyolc közé jutásért zajló párharc hosszú idő után végre ismét két találkozón dőlt el, így a visszavágóra szeretne olyan eredményt elérni a zalai csapat, ami bizakodásra adhat okot neki. Persze, ugyanígy lehet evvel a kérdéssel a most már az olasz Giuseppe Signorit is soraiban tudó FC Sopron is...