Közülük hárman joggal várhatják, hogy rendre helyet kapnak majd a mindenkori kezdő tizenegyben. A rajt előtt illik bemutatni az „újoncokat“, akiket egyúttal arról is kérdeztünk, milyen reményekkel várják a tavaszt új csapatukban.

Gaál Miklós tulajdonképpen hazatért szűkebb hazájába, s bár soha nem volt a kék-fehérek játékosa, de vonyarcvashegyi illetősége nyomán zalainak tartja magát. A bal oldali védőjátékos a Haladás, később négy évig a PMFC együttesét erősítette, mígnem Újpestre került, s fél év eltelte után igazolt - 2006 nyaráig - a ZTE csapatához. A 24 esztendős labdarúgónak azt a Szamosi Tamást kellene pótolnia, aki három éven át stabil és megbízható tagja volt a kék-fehéreknek.

- Magam is jól tudom, hogy egy olyan játékost kellene pótolnom, akinek a produkcióját a közönség, a játékosok, az edzők és a vezetők is elismerték - árulta el Gaál Miklós. - Nagyon remélem, hogy sikerül ez a feladat számomra, s azért dolgozom, hogy ezt bizonyítsam. A ZTE ajánlatát azért fogadtam el, hogy több játéklehetőséget kapjak, mint előtte Újpesten, s mondhatom, nagyon jól érzem magam a kék-fehéreknél. A beilleszkedéssel amúgy sem lehetett gondom, hiszen több játékost korábbról már személyesen ismertem. A célkitűzés az első hat helyezés megszerzése, s bravúr lenne az első háromban végezni, amit viszont nem adtunk fel. Az első találkozó számomra érdekes mérkőzést hoz, ugyanis Pécsett játszottam négy évig, tehát ismerem az ellenfelet, s össze is tudom hasonlítani most már új csapatommal. Ebben a tekintetben bizakodó vagyok, mert több esélyt látok a ZTE sikerére...

Andorka Péter szintúgy a több játéklehetőség reményében váltott, illetve egészen pontosan, fél évre került a kék-fehérekhez kölcsönbe a DVSC együttesétől. A 21 esztendős támadó egerszegi „gyökereit“ se feledjük: édesapja, Andorka Gábor a nyolcvanas évek végén rövid ideig védte a ZTE kapuját.

- Több lehetőség közül választhattam, hiszen szerettem volna mindenképpen más klubhoz kerülni, hogy több játéklehetőséghez jussak. Azért döntöttem a ZTE mellett, mert nem a kiesés ellen harcol, hanem a dobogóért, s nem mellesleg: egy volt szövetségi kapitány irányítja a szakmai munkát, ami cseppet sem elhanyagolható szempont - ismerte el Andorka Péter, aki az utánpótlás-válogatottnak is tagja. - A bizonyítási lehetőséget úgy tűnik megkapom, s nagyon jó társaságba csöppentem, így eddigi tapasztalataim csak kedvezőek. Most viszont már az eredményességre is figyelni kell, s noha tudom, hogy az első hat helyezés a célkitűzés, azonban ha csak a hatodik helyezést tartanánk szem előtt, abból nem lenne dobogó. Szerintem ugyanis mindegyikünk úgy van vele, hogy jó lenne most már a mostani pozíciónkat megtartani.

Torma Gábor a magyar labdarúgás egyik „kakukktojása“. Abból a szempontból mindenképpen, hogy eddig már nyolc alkalommal is magára ölthette a a címeres mezt, NB I-es mérkőzéseinek száma viszont nulla... A most 28 esztendős támadó 16 éves kora óta külföldön - belga és holland élvonalbeli csapatokban - futballozott, mígnem az elmúlt fél évet Cipruson töltötte, s onnan igazolt vissza Magyarországra. Sérülése miatt viszont tovább várat az NB I-es bemutatkozás, no, de miért éppen a ZTE? - tettük fel a kérdést a december végéig leszerződött játékosnak.

- Először is, mert amikor tárgyaltam a ZTE elnökével egy szimpatikus vezetőt ismertem meg a személyében, másodszor pedig menedzserem ismerte a stábot, s ő is ajánlotta, hogy ide szerződjek - így a jelenleg még porcműtéte után lábadozó, ám két hét múlva már játszani kívánó Torma Gábor. - A sérülésemet leszámítva csak pozitív élményekkel gazdagodtam eddigi itt-tartózkodásom alatt, s a legfurcsább az, hogy végre magyarul szólnak hozzám az öltözőben... Számomra most a legfontosabb, hogy meggyógyuljak, majd legfőbb célom az, hogy jó játékot nyújtsak, és lehetőleg minél több góllal örvendeztessem meg a szurkolókat. Titkon abban is reménykedem, hogy újra válogatott legyek, hiszen az elmúlt két évben a sérülések nem kíméltek. A ZTE csapata pedig nem volt ismeretlen számomra a távolból sem, hiszen a műholdas adások révén külföldről is követtem az itthoni eseményeket.

Szabó György szintén 28 éves, s neki sincs még NB I-es mérkőzés a háta mögött, ám az ő esete mégis más. Akár villámkarriert is jelentene számára az élvonalbeli bemutatkozás, minthogy a kapus eddig csak a megyei bajnokságban szerepelt, s a Zalalövő csapatától vette fél évre kölcsön a ZTE.

- Egy őszi zalalövői edzőmérkőzésen védtem a ZTE ellen, s úgy tűnik, emlékezhettek rám, mert amikor a télen Varga Zoli mögött megüresedett a cserekapus posztja, megkerestek az egerszegiek - mondta Szabó György. - Ennyi idősen ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni, ezért is vágtam bele. Persze tisztában vagyok vele, hogy kiegészítő szerepkör az enyém, ugyanis a fiatal Pogacsics Krisztián is előttem van a sorban. Ez a közeg más, mint a megyei bajnokság, több a munka is, de úgy dolgozom, ha szükség lesz a beugrásomra, biztosan számíthasson rám a szakvezetés.